Chioggiai csetepaté

Szőke vagyok és mikor pár éve Svédországban jártam, az egyik skanzenben sétálgatva egy helybéli nagy lendülettel elkezdett nekem mesélni az anyanyelvén. Teljesen meg volt rökönyödve, amikor angolul válaszoltam és azt mondtam, hogy nem értem, amit mond, mert nem vagyok svéd.
Nem igazán hitte el. Helybélinek nézett.
Chioggiában Tejföl lett a gúnynevem, mert rajtam kívül mindenki sötét hajú. Elvégre olasz-honban vagyunk, ahol hevesek a reakciók, forró a szerelem, gyilkosak az indulatok, hatalmas a szív, és fekete a haj.

Előadás születik 6.
Amikor 1986-ban, mint főiskolás a Vígbe kerültem szakmai gyakorlatra, egy nagy álmom vált valóra. Abban a színházban léphettem színpadra estéről estére, ahol azok a színészek játszottak, akiket előzőleg szájtátva néztem filmen, televízióban és ha módom volt rá élőben.