Ma reggel a Traviata indulójának digitális-techno változata ugrasztott ki az ágyból. Szaladtam lefelé, mert a legnagyobb hangerőre volt állítva, és mert nem szoktak nekünk ilyen korán telefonálni.
- Api vagyok - szólt bele Api. - Hallottátok a híreket? Cunami riadó van! Nyolc órára ideér! Aggódom értetek, mert hozzátok közel van a tenger.Vigyázzatok magatokra!!!
Természetesen nem hallottunk semmiről. Ránéztem az órára, fél nyolc. Aztán felráztam Gyurit, hátha ő tudja, ilyenkor mi a teendő. Miután sikerült meggyőznöm, hogy nem ciki néha komolyan venni a fidzsi meteorológusokat sem, kapcsolgatni kezdtük a tévét és a rádiót, de a BBC-n a drámapályázatot hirdették éppen, az ausztrália network-ön kenguruevésre buzdították a lakosságot, a fidzsi rádióadón pedig fidzsiül beszéltek. Aztán Gyuri felhívta valamelyik kollégáját, aki mondta, hogy igen, cunami-készültség van, mindenkit hazaküldtek az egyetemről, elmaradnak az órák.
Hurrá!
Mivel egy domb tetején van a házunk, és a tenger több száz méterre van, igazából nem aggódtunk, egyrészt, mert nem tudtuk mekkora lehet egy cunami, másrészt meg fogalmunk se volt, hol lennénk nagyobb biztonságban.
Végre valaki telefonált, hogy a Fm96-on, az angol nyelvű fidzsi rádión folyamatos tájékoztatás van. 8 óra 20 perckor, miután sikerült befognunk az adót, közölték, hogy nem ért ide a cunami, szóval elmarad.
Rögtön felpezsdült az információáramlás! Égni kezdtek a telefonzsinórok, és az antennás internetünk, hogy “Tessék azonnal visszajönni, mégis lesz tanítás!” Meg hogy “aki nem tartja meg ma az óráját, annak pótolnia kell a hétvégén!!!”
Márk, a földrajz szakos, akkor ért haza, és újságolta, hogy ők meg éppen kint voltak “terepen” egy szigeten, amikor háromnegyed nyolckor valakinek eszébe jutottak. Gyorsan be a motorcsónakba és nyomás! Valakit ott felejtettek, érte vissza is kellett menni, és mikor végre kiértek a kikötőbe, látták, hogy a jól informált fidzsi lakosság százai állnak kint a tengerparton!
A hivatalokból, iskolákból, óvodákból kiszabadult emberek az igazolt hiányzás izgalmától felélénkülve azonnal kiszaladtak a tengerpartra, és csőre töltött fényképezőgépekkel várták a cunamit.
Sajnos, most a képek nem készülhettek el, de legalább nem került Fidzsi a világsajtó szalagcímeire, hogy itt laknak a világ leghülyébb emberei!
Két nappal ezelőtt, amikor egy egy nemzetközi meteorológiai oldalt böngésztem, és láttam, hogy külön oldalak foglalkoznak a veszedelmes meteorológiai jelenségek jelzésével, (tornádó, cunami stb.)illetve a lakosság figyelmeztetésével, eszembe jutott megkérdezlek, vajon felétek történtek-e, történnek-e ilyesmik ?
Nem gondoltam , hogy ilyen hamar válasz érkezik a le nem írt kérdésemre.
Mindenesetre szívből örülök, hogy nem kellet személyesen megtapasztalnotok milyen is egy cunami ….
A fidzsiknek külön gratula, lehet hogy nem is a nyugati társadalmak sajátossága a katasztrófaturizmus ? Vagy talán túl sok ott a nyugatról betelepült ?
Esemény és izgalommentes időjárást kívánok nektek !
Szelényi K.